Szeretnél megszabadulni azoktól a régi korlátoktól, amelyek boldogságod útjában állnak?
Szeretnéd hiteidet összhangba hozni azokkal a célokkal, amelyeket el akarsz érni?
Szeretnél magabiztosabb lenni képességeidben, hogy saját életedet irányítsd?
Szeretnéd megtapasztalni és kifejezni magasabbrendű, bölcsebb, békésebb énedet?
Szeretnéd, ha képes lennél felülemelkedni a világ kűzdelmein és fájdalmain és annak látni azokat, amik valójában?
Szeretnéd megtapasztalni azt a tudatállapotot, amelyet a különböző tradíciók megvilágosodásként írnak le?

Az Avatár neked való!

Azért vicces, hogy a Google egyik első találata ez volt. A wikipédia magyar nyelvű szócikke az Avatárról már ez első mondatban megmagyarázza a film végét. De röviden és tömören: tetszett, 9/10, akár 9.5/10 is, de akkor is: hiányos (és kiszámítható, 2. osztály matematika szinten) forgatókönyv, néhány illogikus rész, túl epikus, de nem eléggé úgy mint A király visszatér, Sigourney Weaver sokkal jobb volt Ripley-ként. Másrészt: szuper megvalósítás, ám a 3D mozinak továbbra sem leszek híve. Az én szememmel (seszínű) a filmélményhez maximum 5-10 százalékot ad a nagyszerű 3D, és néha csak technológia fitogtatásnak éreztem, valamint az se lepne meg, ha a szemüvegtől kezdett volna fájni a fejem egy kicsit később. Azért tényleg jó. És élvezhető is. Rég láttam ennyi idővel premier után ennyire tele mozit. Apropó mozi: nyilván nem én köhögök először, h. milyen koetschoegschaeg már, hogy cca 2k HUF/koponyáért még egy rahedli gagyi reklámot is meg kell nézni, nem beszélve a ratyibnál ratyibb előzetesekről, bár ez ma (is) vicces volt, mert csak hang volt kép nem, hiába tettem fel a 3d szemüveget... A Campona mozigépészei nem voltak a topon.

A jakobinus, szabadkőműves hagyomány folytatódik Európában

2009. december 18.

Orbán Viktort ismét alelnökké választotta az Európai Néppárt, ezzel kapcsolatban a szlovák kormányfő helyettese nehezményezte, hogy annak megakadályozására a szlovák konzervatív pártok nem tettek semmit. Semjén Zsolt erre reagálva heti interjújában közölte: szerinte elég vicces, hogy szlovák oldalról nehezményezik Orbán Viktor alelnökké választását, hiszen mind a választási eredményei, mind pedig az európai politikában betöltött szerepe mintegy predesztinálja őt erre a megbízatásra. Azt viszont ő tartja sérelmesnek, hogy az Európai Szocialisták Pártjába visszavették Robert Fico pártját, miközben koalícióban van egy virtigli fasisztoid párttal.

Lengyelország után Oroszországban is erőteljes ellenállás bontakozik ki az Európai Emberi Jogi Bíróság határozatával szemben, mely eltávolítani ítéli-e az iskolák faláról a keresztet. Ezzel kapcsolatban a párt elnöke azt mondta: felháborító botrány az ítélet, úgy véli, hogy a jakobinus, szabadkőműves hagyomány folytatódik, ami egy zsigeri antikrisztianizmustól vezérelve gyűlöl mindent, és akadályoz mindent, ami a kereszténységre utal.

Az amerikai kultúra a mozin, a televízión keresztül elönt minket. Mit tehet az új magyar kultúrpolitika értékeink és hagyományaink védelmében? Semjén Zsolt szerint elsősorban a társadalmat kell megerősítenünk abban, hogy a saját hagyományaihoz, ősei a tradíciójához ragaszkodjék. A pártelnök közölte: személy szerint ki nem állhatja a külföldről átvett, a magyar kultúrkörben semmiféle kötődéssel nem bíró dolgoknak az átvételét, mint például a halloween, vagy a Valentin nap. Ez a fogyasztói kiadása annak az ünnephamisításnak, ami a bolsevik korszakot is jellemezte, amikor orosz mintára Gyed Maróznak, azaz télapónak kellett mondani a mikulást.

:-)

The case of the 500-mile email

Read the FAQ about the story.

The following is the 500-mile email story in the form it originally appeared, in a post to sage-members on Sun, 24 Nov 2002.:

From trey@sage.org Fri Nov 29 18:00:49 2002  Date: Sun, 24 Nov 2002 21:03:02 -0500 (EST)  From: Trey Harris <trey@sage.org>  To: sage-members@sage.org  Subject: The case of the 500-mile email (was RE: [SAGE] Favorite impossible  task?)    Here's a problem that *sounded* impossible...  I almost regret posting the  story to a wide audience, because it makes a great tale over drinks at a  conference. :-)  The story is slightly altered in order to protect the  guilty, elide over irrelevant and boring details, and generally make the  whole thing more entertaining.    I was working in a job running the campus email system some years ago when  I got a call from the chairman of the statistics department.    "We're having a problem sending email out of the department."    "What's the problem?" I asked.    "We can't send mail more than 500 miles," the chairman explained.    I choked on my latte.  "Come again?"    "We can't send mail farther than 500 miles from here," he repeated.  "A  little bit more, actually.  Call it 520 miles.  But no farther."    "Um... Email really doesn't work that way, generally," I said, trying to  keep panic out of my voice.  One doesn't display panic when speaking to a  department chairman, even of a relatively impoverished department like  statistics.  "What makes you think you can't send mail more than 500  miles?"    "It's not what I *think*," the chairman replied testily.  "You see, when  we first noticed this happening, a few days ago--"    "You waited a few DAYS?" I interrupted, a tremor tinging my voice.  "And  you couldn't send email this whole time?"    "We could send email.  Just not more than--"    "--500 miles, yes," I finished for him, "I got that.  But why didn't you  call earlier?"    "Well, we hadn't collected enough data to be sure of what was going on  until just now."  Right.  This is the chairman of *statistics*. "Anyway, I  asked one of the geostatisticians to look into it--"    "Geostatisticians..."    "--yes, and she's produced a map showing the radius within which we can  send email to be slightly more than 500 miles.  There are a number of  destinations within that radius that we can't reach, either, or reach  sporadically, but we can never email farther than this radius."    "I see," I said, and put my head in my hands.  "When did this start?  A  few days ago, you said, but did anything change in your systems at that  time?"    "Well, the consultant came in and patched our server and rebooted it.  But I called him, and he said he didn't touch the mail system."    "Okay, let me take a look, and I'll call you back," I said, scarcely  believing that I was playing along.  It wasn't April Fool's Day.  I tried  to remember if someone owed me a practical joke.    I logged into their department's server, and sent a few test mails.  This  was in the Research Triangle of North Carolina, and a test mail to my own  account was delivered without a hitch.  Ditto for one sent to Richmond,  and Atlanta, and Washington.  Another to Princeton (400 miles) worked.    But then I tried to send an email to Memphis (600 miles).  It failed.  Boston, failed.  Detroit, failed.  I got out my address book and started  trying to narrow this down.  New York (420 miles) worked, but Providence  (580 miles) failed.    I was beginning to wonder if I had lost my sanity.  I tried emailing a  friend who lived in North Carolina, but whose ISP was in Seattle.  Thankfully, it failed.  If the problem had had to do with the geography of  the human recipient and not his mail server, I think I would have broken  down in tears.    Having established that--unbelievably--the problem as reported was true,  and repeatable, I took a look at the sendmail.cf file.  It looked fairly  normal.  In fact, it looked familiar.    I diffed it against the sendmail.cf in my home directory.  It hadn't been  altered--it was a sendmail.cf I had written.  And I was fairly certain I  hadn't enabled the "FAIL_MAIL_OVER_500_MILES" option.  At a loss, I  telnetted into the SMTP port.  The server happily responded with a SunOS  sendmail banner.    Wait a minute... a SunOS sendmail banner?  At the time, Sun was still  shipping Sendmail 5 with its operating system, even though Sendmail 8 was  fairly mature.  Being a good system administrator, I had standardized on  Sendmail 8.  And also being a good system administrator, I had written a  sendmail.cf that used the nice long self-documenting option and variable  names available in Sendmail 8 rather than the cryptic punctuation-mark  codes that had been used in Sendmail 5.    The pieces fell into place, all at once, and I again choked on the dregs  of my now-cold latte.  When the consultant had "patched the server," he  had apparently upgraded the version of SunOS, and in so doing  *downgraded* Sendmail.  The upgrade helpfully left the sendmail.cf  alone, even though it was now the wrong version.    It so happens that Sendmail 5--at least, the version that Sun shipped,  which had some tweaks--could deal with the Sendmail 8 sendmail.cf, as most  of the rules had at that point remained unaltered.  But the new long  configuration options--those it saw as junk, and skipped.  And the  sendmail binary had no defaults compiled in for most of these, so, finding  no suitable settings in the sendmail.cf file, they were set to zero.    One of the settings that was set to zero was the timeout to connect to the  remote SMTP server.  Some experimentation established that on this  particular machine with its typical load, a zero timeout would abort a  connect call in slightly over three milliseconds.    An odd feature of our campus network at the time was that it was 100%  switched.  An outgoing packet wouldn't incur a router delay until hitting  the POP and reaching a router on the far side.  So time to connect to a  lightly-loaded remote host on a nearby network would actually largely be  governed by the speed of light distance to the destination rather than by  incidental router delays.    Feeling slightly giddy, I typed into my shell:    $ units  1311 units, 63 prefixes    You have: 3 millilightseconds  You want: miles  * 558.84719  / 0.0017893979    "500 miles, or a little bit more."    

<Nub> Can someone explain to me how cells divide?
<K4rli> o
<K4rli> 0
<K4rli> 8
<K4rli> oo

De vajh akartam-e látni?

Mindenki, mindenki, mindenki, mindenki!

Na majd figyelek éjjel!

Agy helyett magad mellett. Winkleréktől loptam az ötletet, a hétfői rádióműsorban (Ezeröcsi, Neo) rágódtak ezen.